Barátságos Internet
 

Menü

 
 
Főoldal
Bemutatkozás
Gyerekeknek
Szülőknek
Pedagógusoknak
Biztonságos Tippek
SPAM
Játékok
Minősítés
Cél
EU irányelvek
Módszer
Működési elv
Kizáró tényezők
Tartalmi jellemzők
Alkalmazás
Barátságos oldalak
Szószedet
Letöltés
Kapcsolat
 

Az Európai Unió audiovizuális politikája

(Az alábbiakban szereplő idézetek az ORTT által készített: Az internetes tartalomszolgáltatásokra vonatkozó szabályozás az Európai Unióban és egyes nemzeti jogokban című tanulmányból származnak. Szerzők: Dr. Kovács Krisztina, Dr. Mayer Erika, Dr. Kajdi József, Dr. Lengyel Márk. Szerk.: Dr. Béky Zoltán Balázs. 2001.
Elérhetőség: Tanulmány)

Az EU tartalomszabályozási törekvéseiben két fő irányvonal jelenik meg:

Az illegális tartalmak elleni küzdelem (a felkutatás, bizonyítás és felelősségre vonás lehetőségének biztosítása)

Az ártalmas tartalmak elleni védekezés, melynek célja a kiskorúak és az emberi méltóság védelme önszabályozási mechanizmusok kialakításával, a szereplők közötti együttműködéssel, illetve megfelelő szűrőrendszerek kifejlesztésével.

A 2000-ben elfogadott "2000/31/EK Irányelv   az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi kérdéseiről a belső piacon" irányelv kiindulópontja:

"A szabályozás - a tartalom szabályozásának kérdéseivel foglalkozó, korábban kibocsátott más európai dokumentumok alapgondolatát követve - az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkében biztosított alapvető jog, a véleménynyilvánítás szabadságának biztosításából indul ki. Ez az alapvető emberi jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül, illetve anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beleavatkozzon."

A szolgáltatások korlátai:

"A véleménynyilvánítás szabadságának alapvető jogával szemben, mint annak korlátja, kerül felsorolásra az Irányelvben a közrend, különösen a kiskorúak védelme, a faji, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletkeltés és a magánszemélyek emberi méltóságának megsértése elleni harc, a közegészség védelme, a közbiztonság, a fogyasztóvédelem, valamint a szerzői jog védelme. Ezen alapvető értékekre hivatkozva indokolhatják adott esetben a tagállamok az információs szolgáltatások szabad áramlását korlátozó intézkedések meghozatalát (3. cikk)."

"Az Irányelv folyamatosan hangsúlyozza, hogy a tagállami jogalkotásnak is arányosnak kell lennie az elérendő céllal, vagyis az állami beavatkozást csak a szükséges mértékig tartja megengedhetőnek. Az állami jogalkotás mellett azonban kiemelten kívánja ösztönözni az európai szintű együttműködés keretében az önszabályozás kiteljesedését, a szolgáltatók és felhasználók megfelelő csoportjai magatartási (önszabályozási) kódexeinek felállítását, külön szorgalmazva a kiskorúak és az emberi méltóság védelmével kapcsolatos magatartási szabályok elfogadását, és azoknak a Bizottság felé történő önkéntes továbbítását, illetve elektronikus módon hozzáférhetővé tételét."

A kiskorúak védelmével részletekbe menően a "Kiskorúak és az emberi méltóság audiovizuális és információs szolgáltatások terén való védelméről kibocsátott ún. Zöld Könyv (COM (96) 483)" foglalkozik.

"A dokumentum abból a felismerésből indul ki, hogy az új szolgáltatások decentralizáltak és közelebb állnak a felhasználóhoz, mint a hagyományos kommunikációs formák. A felhasználó választási lehetősége nem összehasonlítható a hagyományos médiumokéval, míg ott a felhasználó passzívan csak abban a kérdésben dönthet, hogy nézi-e az adott adást vagy sem, a hálózaton már interaktívan vehet részt a kommunikációban. A tartalmak hibrid formában is megjelenhetnek, a kép-, illetve hanganyagon kívül játékokkal, illetve hirdetésekkel vegyesen kerülhetnek a felhasználókhoz. Az új jelenségek inkább nemzetközi, globális jellemzőkkel bírnak, és kevéssé lehet nemzeti szinten kezelni a kérdést. A problémát inkább az új szolgáltatások jellemzőiben látja, mintsem a tradicionális médiával történő tartalmi összehasonlításban."

Ebből eredően egy olyan flexibilis keretrendszer kidolgozását sürgeti, amely az új típusú szolgáltatások jellemzőinek, és az azokból fakadó veszélyek elemzésével jöhet létre.

"A kiskorúak hatékony védelmének alapja, annak biztosítása, hogy a kiskorú ne férhessen hozzá olyan tartalomhoz, amely fizikai vagy lelki fejlődésére károsan hat. Ezért ellenőrizni kell a tartalomhoz való hozzáférés lehetőségét."

A hozzáférés ellenőrzésének problémái:

"A műsorszolgáltatással ellentétben az online szolgáltatások nem alkalmasak az anyag szétválasztására az adásidő alapján. Minden rendelkezésre álló anyag bármikor megkereshető. Ezenkívül, az anyag egyenkénti alapon (egy adott tétel kiválasztásával) érhető el a felhasználó által kiválasztott időpontban. Ezért tehát ritkán fordul elő véletlen hozzáférés érzékeny anyaghoz. Ebben a speciális kontextusban a kiskorúak védelmének kérdése a következő formában jelentkezik: hogyan kínálható a felnőttek számára a maximális kifejezésszabadság, miközben biztosítva van, hogy a kiskorúak ne legyenek olyan anyag hatásának kitéve, mely valószínűleg ártalmas a fizikai, mentális vagy erkölcsi fejlődésük számára. A kiskorúak védelmének lehetséges módjai eltérőek lesznek a hálózatok nyitottságának mértékétől függően. (II. Fejezet, 2.2.1. b)"

A Zöld Könyv az online szolgáltatások körében megkülönböztet zárt és nyílt láncokat:

"Zárt láncon a védelem azzal biztosítható:

ha osztályozzák, minősítik a vonatkozó anyagokat tartalmuk szerint,
(Ezt a módszert követi az általunk alkalmazott minősítési rendszer.)

ha a felhasználónak bizonyítani kell a korát a felhasználás megkezdése előtt, vagy a hozzáférésért arra történő fizetéskor,

az opt out lehetőségének megteremtésével, amikor a felhasználó kérésére bizonyos anyagok hozzáférhetetlenné válnak,

valamint a szülői ellenőrzésre alkalmas felszerelések biztosításával.

A nyitott online szolgáltatás esetén sokkal bonyolultabb a védelem biztosítása, e körben az összevont felelősség, nevezetesen a büntetőjogi felelősség általi fenyegetését veti fel a dokumentum. Egyidejűleg szükséges, hogy a kiskorúak védelmére alkalmas eszközök kifejlesztése megvalósuljon. Mindezeket valamennyi működő szintre érvényesnek tekinti: az információ szolgáltatójára, a hozzáférés szolgáltatóra és a felhasználóra."

OldaltérképAdatvédelem